A részvétel, amelyet tágabb értelemben az összes érdekelt fél bevonásaként és elkötelezettségeként határozunk meg, az utóbbi időkben számos társadalmi szférában jelentőssé vált, ideértve a politikai döntéshozatalt, a kulturális és tömegmédia – akár online, akár offline – tereit, de a tudományos kutatást is. A társadalomtudományokkal ellentétben a szociolingvisták azonban ritkán foglalkoznak a kutatási folyamatba bevont és a kutatás iránt elkötelezett egyének részvételével kapcsolatos kérdésekkel.

A szociolingvisztika, amely a nyelv és a társadalmi világ kapcsolatával foglalkozik, ezt a kapcsolatot mindig is a beszélők bevonásával próbálta megérteni. A szociolingvisztikai vállalkozásnak kezdettől fogva része volt, hogy a nyelvi adatok nem önvizsgálat útján keletkeznek, mint a strukturalista és a chomskyánus hagyományban, hanem a beszélőkkel folytatott nyelvi interakciók révén, akik ezáltal szükségszerűen részt is vesznek a kutatásban. Az a felismerés is megszületett, hogy a bevonás révén a nyelvészek hozzáférnek mások helyileg jelentős metanyelvi tudásához, miközben többnyire távol maradnak (igen gyakran marginalizált) társadalmi valóságuktól. A nyelv és társadalom kutatói többnyire úgy vélték és úgy vélik napjainkban is, hogy a „kutatottak” nyelvi szakértelme releváns tudás a társadalmi egyenlőtlenségek kezelése szempontjából, de csak olyan mértékben, amennyire a kutatói közösség képes azt társadalmilag hasznos tudássá alakítani.

De hogyan lehetne ezt megvalósítani? Erre a kérdésre a részvételi megközelítés kínál egyfajta választ. A részvételi szociolingvisztikai kutatás során az új tudás akadémiai és attól független résztvevők együttműködésében, az érdekelt felekkel közösen jön létre. Ahogyan Heltai János Imre fogalmaz: „[a] részvételiség minden érdekelt fél kutatási tevékenységekbe való bevonódását jelenti. Ilyen módon nem azonos a résztvevő megfigyelés hagyományával, amely csupán a kutatónak a kutatottak életében való (időleges) részvételét jelenti. A részvételi kutatás esetén minden szereplő aktív a kutatási (tudományos) tevékenységben. A részvételiség az egyenlőtlenségek felszámolása iránti elkötelezettség és a függőségi viszonyokra való reflektálás mellett a másik emberhez még közelebb vivő lépés lehet a szociolingvisztikában. Ugyanis együttműködést ír elő a felek számára, amihez pedig munkatársi kapcsolat szükséges” (Részvételiség és szociolingvisztika. Alkalmazott Nyelvtudomány 21(2) [2021.]: 22).